Brotherhood

1.fejezet

-Alison szemszöge-

Reggel kómásan nyomtam ki az ébresztőórát, annak a tudatában, hogy el kell szenvednem egy újabb napot a világ legelviselhetetlenebb gimiében, ahol egy barátnőm sem volt. Mindenki egy ribancnak nézett csak mert jártam pár sráccal de fogalmuk sincs róla, hogy kiskoromban min mentem keresztül... a legtöbbjük összeomlott volna de én kitartottam. Most viszont lázadok, amit Cece, a nővérem elég könnyen kezel, ő is tudja mit érzek és megért. A másik ember aki fontos számomra, Olivia, vagyis nekünk csak Liv, ő egy befolyásos ügyvéd Londonban és mellesleg a legjobb barátnőm is, külsőre kicsit hasonlítunk is, de csak egy kicsit. 

-Jóreggelt, drága! Kérsz valamit?- köszöntött Cece kicsit másnapos fejjel.

-Nem köszi, beugrok Nick-hez. Tudod kell egy kis indító.

-Ali, nem hagyhatom hogy tönkretedd magad, tudom hogy így se törődnek veled a suliban, de ne ezzel hívd fel magadra a figyelmet.- mondta ezt erőltetett komolysággal.

-Mert te annyira próbálkozol megakadályozni ebben nem??

-Nem vagyok anya!- mondta sértődötten.

-Tudom, de azt csinálok, amit akarok. Mint mindig.

Ezzel a végszóval mentem fel az emeletre és folytattam a készülődést. A sminkemmel viszonylag rövid idő alatt kész lettem, mellé felkaptam a kedvenc farmerem egy kicsit kihívó de nagyon szexi pólót és a bakancsom.

Nem siettem, mert nálam a késés az már rendszeres volt, az igazgató rendszeresen behívatta Cecet, és ő mindig meg is jelent, rendesen beállva. A nővérem sem a felelősségről volt híres, míg kicsi voltam folyamatosan bébiszitterekre bízott, a pénzt viszont mindig biztosította.

Liv viszont teljesen más volt. Ügyvéd létére eléggé komolytalan de mindig felelősen vigyázott rám, mintha csak a lánya volnék. Na persze a látogatásaimról Nick-nél nem tudott. Nick volt a helyi díler, mivel egy ideig kavart Cece-vel ezért én ingyen kaptam tőle az árut.

Ma eléggé nyirkos volt az idő, az emberek sietősre fogták mikor eleredt az eső, én csak a fejem fölé kaptam a táskám és úgy mentem tovább. Elértem Nick boltját, beléptem és meglepő látvány fogadott...

Két zsaru állt Nick előtt, akin már egy bilincs is díszelgett, és fagatták.

- Mióta árusít drogokat, uram?- kérdezte a magasabbik.

- Nem árusítok!!-vágta a képükbe Nick egy köpés kíséretében.

- Ne hazudjon!!- fenyítette meg fekete botjával az alacsonyabbik.

- Az a lány segített nekem, aki maguk mögött áll!- mutatott rám az a rohadék.

El sem hiszem, hogy képes beköpni ez a féreg. Annyira feldühített, hogy odamentem és az öklömmel a gyomrába vágtam egy jó erőset. Utána elégedetten láttam, hogy köpni-nyelni nem tudott.

- Kisasszony, velünk kell jönnie az örsre!- szólított fel a magasabb.

- Rendben, legalább nem kell suliba mennem.- húztam mosolyra a szám.

Hisz Cece majd úgyis kivált ls nem lesz több bajom. Csak Liv nehogy megtudja, akkorát csalódna bennem, azt nem bírnám ki. Ő az egyetlen aki számít.

Az őrsön csak ültem és hanyagul válaszolgattam a hülye kérdéseikre. Untam az egészet. Pár kérdés után végeztünk és kiküldtek. Gondoltam értesítik Cecet, mikor elkaptam egy mondtafoszlányt..

"- Hívják a B&B ügyvéd irodát és kapcsolják Olivia Ross-t!"

Hát ez remek... értesítik Liv-et. Most mit tegyek, lehet, hogy ki kéne szöknöm a WC-n keresztül, bár Liv így is leszid majd ,de megpróbálom megbeszélni vele. Ő mindig megértett, csak nem csalódik majd akkorát... vagy mégis?! Nem tudtam hogyan kerüljek ki szorult helyzetemből, erre belépett a csapóajtón a lehetőség. Egy sötétbarna fürtös és izmos szépfiú személyében.

Elindultam felé és mielőtt odaértem volna megbotlást színleltem, ő persze elkapott, ahogy számítottam rá.

-Hoppá!- mosolyodott el szélesen.

Zöld szemei elkápráztattak de nem engedhettem ennek az érzésnek. Ehelyett behúztam a lány mosdóba és rávetettem magam, le akart állítani de nem igazán sikerült neki. Végül enyhén ellökött magától és a szemembe nézett.

-Miért csináltad ezt? Nem mintha nem akarnám, de nem is ismerlek és rögtön ezzel kezdjük?!- háborodott fel.

-Ne haragudj... nem tudom mi ütött belém.- kezdtem szabadkozni.

-Semmi gond inkább bemutatkozom. Harry Styles vagyok... öhm... itt dolgozom a helyi pékségben.- mosolygott.

-Ohh hát örülök Harry... én Alison vagyok néhány háztömbre lakok innen.. és még suliba járok, de ma úgy döntöttem kihagyom.- nevettem el magam.

- Gyönyörű a mosolyod.-mondta bambulva.

- Vigyázz, mert pirulok.

- Szeretném látni.- kacsintott egyet.

-Neked nincs most munkád?- váltottam gyorsan témát.

-De igen..öhh.. később még összefuthatnánk ha gondolod, kis pirulós.- nyomott egy puszit az arcomra és kiment.

Egy darabig csak egy helyre tudtam bámulni. Nem lehetek szerelmes, az rosszabb mint  a drog... elegem van ebből az érzésből, és nem akarom többé. Le is zártam magamban a témát. Legalábbis azt hittem, hogy lezártam...