1.fejezet
-Alison szemszöge-
Reggel kómásan nyomtam ki az ébresztőórát, annak a tudatában, hogy el kell szenvednem egy újabb napot a világ legelviselhetetlenebb gimiében, ahol egy barátnőm sem volt. Mindenki egy ribancnak nézett csak mert jártam pár sráccal de fogalmuk sincs róla, hogy kiskoromban min mentem keresztül... a legtöbbjük összeomlott volna de én kitartottam. Most viszont lázadok, amit Cece, a nővérem elég könnyen kezel, ő is tudja mit érzek és megért. A másik ember aki fontos számomra, Olivia, vagyis nekünk csak Liv, ő egy befolyásos ügyvéd Londonban és mellesleg a legjobb barátnőm is, külsőre kicsit hasonlítunk is, de csak egy kicsit.
-Jóreggelt, drága! Kérsz valamit?- köszöntött Cece kicsit másnapos fejjel.
-Nem köszi, beugrok Nick-hez. Tudod kell egy kis indító.
-Ali, nem hagyhatom hogy tönkretedd magad, tudom hogy így se törődnek veled a suliban, de ne ezzel hívd fel magadra a figyelmet.- mondta ezt erőltetett komolysággal.
-Mert te annyira próbálkozol megakadályozni ebben nem??
-Nem vagyok anya!- mondta sértődötten.
-Tudom, de azt csinálok, amit akarok. Mint mindig.
Ezzel a végszóval mentem fel az emeletre és folytattam a készülődést. A sminkemmel viszonylag rövid idő alatt kész lettem, mellé felkaptam a kedvenc farmerem egy kicsit kihívó de nagyon szexi pólót és a bakancsom.
Nem siettem, mert nálam a késés az már rendszeres volt, az igazgató rendszeresen behívatta Cecet, és ő mindig meg is jelent, rendesen beállva. A nővérem sem a felelősségről volt híres, míg kicsi voltam folyamatosan bébiszitterekre bízott, a pénzt viszont mindig biztosította.
Liv viszont teljesen más volt. Ügyvéd létére eléggé komolytalan de mindig felelősen vigyázott rám, mintha csak a lánya volnék. Na persze a látogatásaimról Nick-nél nem tudott. Nick volt a helyi díler, mivel egy ideig kavart Cece-vel ezért én ingyen kaptam tőle az árut.
Ma eléggé nyirkos volt az idő, az emberek sietősre fogták mikor eleredt az eső, én csak a fejem fölé kaptam a táskám és úgy mentem tovább. Elértem Nick boltját, beléptem és meglepő látvány fogadott...
Két zsaru állt Nick előtt, akin már egy bilincs is díszelgett, és fagatták.
- Mióta árusít drogokat, uram?- kérdezte a magasabbik.
- Nem árusítok!!-vágta a képükbe Nick egy köpés kíséretében.
- Ne hazudjon!!- fenyítette meg fekete botjával az alacsonyabbik.
- Az a lány segített nekem, aki maguk mögött áll!- mutatott rám az a rohadék.
El sem hiszem, hogy képes beköpni ez a féreg. Annyira feldühített, hogy odamentem és az öklömmel a gyomrába vágtam egy jó erőset. Utána elégedetten láttam, hogy köpni-nyelni nem tudott.
- Kisasszony, velünk kell jönnie az örsre!- szólított fel a magasabb.
- Rendben, legalább nem kell suliba mennem.- húztam mosolyra a szám.
Hisz Cece majd úgyis kivált ls nem lesz több bajom. Csak Liv nehogy megtudja, akkorát csalódna bennem, azt nem bírnám ki. Ő az egyetlen aki számít.
Az őrsön csak ültem és hanyagul válaszolgattam a hülye kérdéseikre. Untam az egészet. Pár kérdés után végeztünk és kiküldtek. Gondoltam értesítik Cecet, mikor elkaptam egy mondtafoszlányt..
"- Hívják a B&B ügyvéd irodát és kapcsolják Olivia Ross-t!"
Hát ez remek... értesítik Liv-et. Most mit tegyek, lehet, hogy ki kéne szöknöm a WC-n keresztül, bár Liv így is leszid majd ,de megpróbálom megbeszélni vele. Ő mindig megértett, csak nem csalódik majd akkorát... vagy mégis?! Nem tudtam hogyan kerüljek ki szorult helyzetemből, erre belépett a csapóajtón a lehetőség. Egy sötétbarna fürtös és izmos szépfiú személyében.
Elindultam felé és mielőtt odaértem volna megbotlást színleltem, ő persze elkapott, ahogy számítottam rá.
-Hoppá!- mosolyodott el szélesen.
Zöld szemei elkápráztattak de nem engedhettem ennek az érzésnek. Ehelyett behúztam a lány mosdóba és rávetettem magam, le akart állítani de nem igazán sikerült neki. Végül enyhén ellökött magától és a szemembe nézett.
-Miért csináltad ezt? Nem mintha nem akarnám, de nem is ismerlek és rögtön ezzel kezdjük?!- háborodott fel.
-Ne haragudj... nem tudom mi ütött belém.- kezdtem szabadkozni.
-Semmi gond inkább bemutatkozom. Harry Styles vagyok... öhm... itt dolgozom a helyi pékségben.- mosolygott.
-Ohh hát örülök Harry... én Alison vagyok néhány háztömbre lakok innen.. és még suliba járok, de ma úgy döntöttem kihagyom.- nevettem el magam.
- Gyönyörű a mosolyod.-mondta bambulva.
- Vigyázz, mert pirulok.
- Szeretném látni.- kacsintott egyet.
-Neked nincs most munkád?- váltottam gyorsan témát.
-De igen..öhh.. később még összefuthatnánk ha gondolod, kis pirulós.- nyomott egy puszit az arcomra és kiment.
Egy darabig csak egy helyre tudtam bámulni. Nem lehetek szerelmes, az rosszabb mint a drog... elegem van ebből az érzésből, és nem akarom többé. Le is zártam magamban a témát. Legalábbis azt hittem, hogy lezártam...
